Felhívjuk figyelmedet, hogy a jelenlegi szabályozás szerint 2024. július 1-től egyszer használatos poharak Magyarországon nem hozhatók forgalomba, csak a készlet erejéig tudtok vásárolni. Bővebben...

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT: +36301804940

H-P: 8.30 - 15.00

Blog

Júliustól betiltják az egyszer használatos elviteles poharakat

Júliustól betiltják az egyszer használatos elviteles poharakat

Az egyszer használatos poharak betiltása régóta napirenden van, eddig már kétszer is elhalasztották. A jelenleg hatályos jogszabály értelmében 2024. július 1-jén lép életbe. Vajon lesz újabb haladék, vagy most már tényleg bevezetésre kerül?

(Posztunk 2024.06.10-én frissült.)

    Miről is van szó?

    Egy hamarosan hatályba lépő rendelkezés értelmében 2024. június 1-jétől tilos lesz hazánkban az egyszer használatos műanyag poharak forgalomba hozatala. A megfogalmazás ne tévesszen meg senkit: "műanyag poharak" alá tartoznak a növényi alapú, bioműanyag poharak és a papírpoharak is. De nézzük meg részletesen a szabályozást és a lehetséges alternatívákat is.

    Az egyszerhasználatos poharak szabályozásának háttere

    Az a legtöbb ember számára - de a vendéglátósok körében mindenképp - ismert, hogy az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet 2021. július 1-jével számos tilalmat és korlátozást vezetett be az egyszer használatos műanyagtermékekre. (Erről itt írtunk bővebben.) Talán mindenki tapasztalta, vagy legalábbis hallott róla, hogy már nem lehet műanyag szívószálat, evőeszközt és tányért forgalomba hozni, és bár a meglévő készleteket a rendelet értelmében még fel lehet használni, de a legtöbb vendéglátóhely magától váltott papír szívószálra, fa evőeszközre, papír vagy cukornád tányérra, vagy más alternatívára.

    A műanyag termékek esetében ezzel a rendelkezéssel a közvélemény többnyire egyetért, az azonban már megosztja a környezetvédőket is, hogy mennyire volt jó döntés a hagyományos, fosszilis alapú műanyagokkal egy kalap alá venni a bioműanyag termékeket is. Ide tartoznak a PLA, a Mater-bi vagy az Ecovio alapanyagú termékek, amelyek megújuló növényi erőforrásokból készülnek, biológiailag lebonthatóak, komposztálhatóak, vagyis ökológiai hatásukat tekintve számos előnnyel rendelkeznek a hagyományos műanyagtermékekhez képest.

    Az említett kormányrendelet által a hazai jogrendbe átültetett uniós irányelv kiterjedt az egyszer használatos poharakra is. Alighanem mindannyian találkoztunk már hideg italunkat vagy kávénkat műanyag vagy papírpohárból szürcsölgetve a szerencsétlen, fuldokló teknős ábrájával, amit a nem túl bizalomkeltő felirat kísért: "műanyagból készült", vagy - papírpoharak esetében - "a termék műanyagot tartalmaz". Itt sem tett a szabályozás különbséget a hagyományos műanyag és a környezetbarátabb alternatívája között.

    (Egyébként erről is írtunk korábban.)

     

    Az uniós rendelkezés azonban a poharak vonatkozásában csak korlátozást ír elő, az említett gyártói jelölés és kiterjesztett gyártói felelősség révén, valamint arról rendelkezik, hogy az ilyen termékek vonatkozásában 2026-ra a 2022-es adatokhoz képest mérhető mennyiségi csökkenést kell elérni.

     

    Hazai szabályozás: teljes tiltás

     

    A magyar szabályozás azonban ennél tovább megy: teljes tiltást ír elő.

    Azt már a jogalkotási fázisban is lehetett tudni, hogy a magyar kormánynak ez a szándéka, és a szabályozást megkülönböztetés nélkül kiterjeszti az Unió által nem tiltott, csupán korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó minden egyszer használatos műanyagból készült pohárra (és annak tetejére). Ebbe a kategóriába tartoznak nem csak a műanyag hidegitalos poharak, de a növényi eredetű, biológiailag lebomló és iparilag komposztálható PLA poharak, valamint a köznyelvben csak “papírpohárnak” nevezett termékek is, amelyek ugyanakkor fosszilis eredetű PE vagy növényi alapú PLA bevonattal vannak ellátva annak érdekében, hogy vízállóságuk biztosítva legyen és így rendeltetésüket betölthessék. (Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a bevonatos papírpoharak is a SUP irányelv hatálya alá tartoznak.) A notifikációban szereplő indokolás szerint "[e]zeknek a termékeknek a helyettesítésére a kereskedelmi forgalomban rendelkezésre áll a fogyasztók számára is könnyen elérhető és megfizethető alternatívája".

    A szakma várakozása az volt, hogy ezt a rendelkezést végül nem fogják bevezetni, egyrészt, mert a vendéglátósok a Covid óta enélkül is igen nehéz helyzetben voltak, másrészt az érdekszövetségek is jelezték, hogy a valóságban nem feltétlenül áll rendelkezésre "könnyen elérhető és megfizethető alternatíva". 

    Ez részben így is lett, ugyanis a rendelkezés hatályba lépését kitolták először 2023. január 1-jére, majd 2024. július 1-jére. A sorozatos tologatás miatt és a valódi alternatívák hiányában a piacon most, pár héttel a hatálybalépés előtt is az a várakozás, hogy az utolsó pillanatban megint el fogják halasztani, de valójában erre kicsi az esély.

     

    Mi változott az elmúlt bő egy évben?

     

    Felmerül a kérdés, hogy mi változott az elmúlt időszakban? Ki tudta-e használni a piac a haladékot, és van-e most már valóban elérhető, megfizethető és környezetbarátabb alternatívája az egyszer használatos (bio)műanyag és (bio)műanyag-tartalmú poharaknak? Ha nem, lesz-e újabb haladék?

    Partnereink és beszállítóink visszajelzése alapján nem történt azóta érdemi innováció, előrelépés. A helyzetet nehezíti, hogy amint említettük, a SUP rendelet többi szabályozásával ellentétben ez nem olyasmi, ami az egész uniós piacot érinti, hanem hazai sajátosság, így a piac is nehezebben reagál rá, mint ha egy nagyobb kört érintene. Különösen a papírpoharak helyzete aggályos, hiszen pl. a csekély PLA tartalom, ami az egyébként fenntartható forrásból származó papírból készült poharak vízállóságát biztosítja, nem indokolja a - meglátásunk szerint aránytalan - szabályozást.

    (Emlékeztetőül: ezek a poharak, a bevonatot alkotó PLA-t is beleértve, megújuló növényi forrásból származnak és komposztálhatók, de még ha ez a lehetőség nem áll is rendelkezésre, a szemétlerakóba kerülve is inert hulladéknak minősülnek.)

    Ennek az aggálynak öt hazai szakmai szervezet is hangot adott, és azt kérték a jogalkotótól, hogy a csekély (azaz legfeljebb 10%) műanyagtartalmú italtartó poharak, illetve azok műanyagtartalmú tetejének/fedelének forgalomba hozatalára továbbra is legyen lehetőség Magyarországon.

    Tudomásunk szerint a jogszabály módosítása nincs napirendben, vagyis jelen állás szerint az eredeti, már kihirdetett szöveggel fog hatályba lépni 2024. július 1-jén.

    Repohár a megoldás?

     

    A rendelkezésnek - az egyszer használatos poharak gyakorlatilag teljes tiltásának - nyilván az a célja, hogy a fogyasztókat a többször használatos termékek használata felé terelje. Valóban vannak olyan esetek, amikor jó ötlet lehet visszatérni az üveg vagy porcelán poharakhoz, csészékhez. Ennek azonban nem minden vendéglátó-egységnél adottak a feltételei. 

    Egy brit élelmiszertudományi professzor részletes jelentést írt, körüljárva a keresztszennyeződés és az élelmiszer eredetű megbetegedések kockázatát. David A McDowell, az Ulsteri Egyetem professzora szerint a többször használatos termékek kezelésének jelentős megváltoztatása nélkül:

    [t]ovább fennmaradnak és jobban elterjednek az élelmiszer-eredetű kórokozók az emberi élelmiszerláncban, és megnövekedik az élelmiszer-eredetű emberi megbetegedések kockázata a közösségünkben.”

    Véleménye szerint robusztus gépi mosogatórendszerekre van szükség ahhoz, hogy a többször használatos poharakra és edényekre való nagyobb áttérés biztonsága biztosítva legyen - ez azonban nagyon sok helyen egyszerűen nem áll rendelkezésre. A professzor hozzáteszi:

    "A bizonyítékok egyértelműek. A többször használatos csomagolásokon és terítékeken az élelmiszer-eredetű kórokozók megtapadásának/átvitelének lehetősége továbbra is egyértelmű és valós veszélyt jelent, különösen a kiskereskedelem/szolgáltatás/fogyasztó kapcsolódási pontján.

    David A McDowell, az Ulsteri Egyetem élelmiszertudományi professzor emeritusa

    (A teljes jelentés itt olvasható.)

    Ehhez hozzátartozik, hogy sok helyen például az üveg vagy porcelán annak törékenysége miatt nem is lehet alternatíva - ilyen az uszodák, szállodák medencetere, vagy a fesztiválok.

    A repoharak vagy betétdíjas kávéscsészék esetén más aggályok merülnek fel. Az elgondolás jó, és ezekben a rendszerekben a megfelelő tisztítás is megoldott - ugyanakkor a környezeti hatás nem feltétlenül kisebb, mint az egyszer használatos poharak esetében. Bármilyen pohár előállítása, legyen az többször használatos vagy eldobható, erőforrást igényel. Az újrahasználható poharaknak és bögréknek is megvan a maguk környezeti hatása. Ezeket jellemzően nem megújuló, nehéz anyagból állítják elő, a biztonságos higiénikus mosáshoz pedig víz és mosószer szükséges, sőt, az ártalmatlanításnak is van környezeti hatása.

    Annak érdekében, hogy a többször használatos termékek élettartamuk során kisebb hatást gyakoroljanak a környezetre, mint egyszer használatos társaik sokszor - a termékek és szolgáltatások életciklusát vizsgáló referenciaközpont szerint 1000-szer - kellene újrahasználni őket, és környezetbarát - ugyanakkor higiénikus - módon kell mosni őket. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi repohárrendszerek azt ígérik, hogy poharaikat “minimum 100-szor” el lehet mosni, életszerűtlen, hogy 1000 mosást megéljenek.

    A repoharak megfelelő kezelésének ráadásul megvannak a maguk szigorú szabályai. Ezen szabályok betartását a Nébih - különösen a nyári szezonális ellenőrzések során - ellenőrzi is. Ilyenkor a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják az ilyen poharak anyagát, állapotát, sőt a mosogatás, kezelés teljes folyamatát. (Forrás) Ennek feltehetőleg megint csak nem tud minden vendéglátó-egység megfelelni.

    Vagyis a repoharak nem mindenkinek jelentenek alternatívát.

    Sokan abban látják a kiutat, hogy előre betáraznak poharakból. Bár ez hosszútávon nem lesz megoldás, egyrészt mert egyszer ezek a készletek is ki fognak futni, másrészt mert a jogalkotói szándék így csak később tud megvalósulni, valós alternatíva híján mégis jelenleg ez egy járható útnak tűnik.

    Visszaváltható és újrahasznosítható palackok

    A helyben fogyasztás során alkalmazható újrahasználható poharak melletti másik alternatívaként a rendelet a palackokat jelöli meg. Ezekben előre csomagolva értékesíthetők az italok, ami a jogalkotó szerint egy életképes megoldást jelent 2024. júliusától, a kötelező visszaváltási rendszer elindulásától. A kötelező visszaváltás alól mentesülnek a kézműves termelők, így ha tőlük vásárolunk palackban gyümölcslevet, smoothiet, limonádét vagy más italt, a szelektív hulladékgyűjtőbe tudjuk dobni a palackot. 

    Papírpoharak

    A papírpoharak esetén sem jobb a helyzet. Sokan nem gondolnak bele, hogy a papírpoharak nem csak papírból állnak, és így kiterjedhet rájuk a tiltás, de sajnos ez a helyzet.

    A kávéspoharak vízállóságát többféleképpen lehet biztosítani. Jellemzően hagyományos műanyagból (PE) vagy komposztálható alternatívából (PLA) készült, vékony belső réteggel látják el őket. Amint korábban említettük, csekély mennyiségük ellenére ezek ugyanúgy műanyagnak minősülnek, és mint ilyen, a SUP rendelet hatálya alá tartoznak.

    Műanyagmentes papírpoharak?

    Új fejlesztésként megjelentek a piacon a vizes, vízbázisú vagy diszperziós bevonatok, amelyekkel úgy lehet biztosítani a vízállóságot, hogy közben kevesebb anyagot használnak fel. A gyártók és forgalmazók előszeretettel használják ezekre a “műanyagmentes” jelzőt. Az igazság azonban az, hogy bár ezek a bevonatok valóban sokkal alacsonyabb polimertartalommal rendelkeznek, mint a hagyományos PE vagy vagy a növényi PLA bevonatos poharak, de nem teljesen műanyagmentesek. Az, hogy egy bevonat vízbázisú, nem jelenti azt, hogy műanyagmentes. A vízbázisú bevonat beszívódik a termék készítéséhez használt papírba vagy kartonba, és ezáltal a termék szerkezeti részévé válik. Ennek megfelelően, ha bármilyen mennyiségű polimert tartalmaz, akkor a SUP irányelv értelmében műanyagnak kell tekinteni.

    Ez azt jelenti, hogy ezeken ugyanúgy fel kell tüntetni a teknőcös logót, és amennyiben a magyar rendelet életbe lép, ezek forgalomba hozatala is tilos lesz. 

    Létezik valóban műanyagmentes megoldás, a már jól ismert Vegware minőségben, ezt vásárlóink várhatóan szeptembertől tudják megvásárolni az Ecocatering webáruházban. Ez növényi rostból (cukornád) készül, hozzáadott PFAS-mentes, és nem tartozik a SUP-rendelet hatálya alá.

    Pohártetők

    Kevesebb szó esik róla, de a rendelet hatálya alá tartoznak a pohártetők is.

    A papírpoharakhoz eddig is elérhető volt cukornád tető, ez a fentebb említett kávéspohárral kompatibilis lesz, így bátran állítjuk, hogy szeptembertől elérhető lesz olyan kávéspohár+pohártető megoldás, amelyre nem vonatkozik a SUP szabályozás.

    Összefoglalva:

    Hacsak nem érkezik módosítás a jogszabályhoz a következő hetekben, 2024. július 1-jétől tilos lesz a poharak és tetejük forgalomba hozatala. A meglévő készleteket ez nem érinti, így a már megvásárolt termékeket fel lehet használni és a saját raktárkészletünk erejéig tőlünk is tudtok vásárolni. Jelenleg nem teljesen világos, hogy mi lesz utána, így érdemes legalább a nyárra felkészülni a jelenlegi termékekből - talán őszre már kikristályosodik, hogy merre mozdul el a piac. Webáruházba

     

    Jogi nyilatkozat:

    A jelen cikkben igyekeztünk legjobb tudásunk szerint összeszedni mindent, amit az új szabályozásról tudni lehet, annak érdekében, hogy segítsük partnereinket felkészülni az új helyzetre. 

    Ugyanakkor nem rendelkezünk hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére,  az itt ismertetett jogértelmezés és vélemény kizárólag szakmai véleményünket tükrözi. Az Ecocatering Kft az esetleges hibákért vagy hiányosságokért minden felelősségét kizár.