ÜGYFÉLSZOLGÁLAT: +36301592660

H-P: 8.30 - 15.00

Blog

A PLA szerepe a fenntartható vendéglátásban

A PLA szerepe a fenntartható vendéglátásban

A PLA mint lebomló alapanyag megosztó téma lett az elmúlt években. Főleg a hulladékmentes életmód követői fogalmaztak meg számos kritikát ezzel az anyaggal szemben, sokkal inkább hangsúlyozva a korlátait, mint az előnyeit. Nézzük meg, mi is a helyzet a PLA-val.

Nem is lebomló?

 

Nem, valójában a bevezetőben mi is pontatlanul fogalmaztunk. A helyes kifejezés a “biológiailag lebontható” vagy a komposztálható lenne, és a PLA esetében ez alatt ipari komposztálást értünk.

De ne rohanjunk ennyire előre, nézzük meg először, mi is az a PLA és mire jó.

A PLA a polylactic acid, azaz a politejsav rövidítése. Növényi alapú, komposztálható anyag, melyet növényi cukrokból állítanak elő. Készülhet kukoricakeményítőből, maniókából (kasszáva), cukornádból vagy cukorrépából. Napjainkban zömében ipari kukoricából gyártják, de kutatják még környezetbarátabb megoldások, pl. a szén-dioxidból, illetve metánból történő előállítás lehetőségét is.

A PLA-t hívják bioműanyagnak, biológiailag lebomló műanyagnak vagy biopolimernek is. Ez a kifejezés a közelmúltban került be a köztudatban. 2021-ig nem tekintettünk műanyagként a PLA-ra, hiszen többnyire csak a fosszilis műanyagokat értettük alatta. Ekkor azonban hatályba lépett a számos egyszer használatos műanyagterméket betiltó SUP-irányelv, amely viszont nem tett különbséget a hagyományos műanyagok és az általunk is forgalmazott bioalapú, komposztálható anyagok között. Ez annyiban jogos, hogy mivel például a PLA pohár vagy a CPLA pohártető pontosan úgy néz ki, mint a hagyományos műanyagból készült társaik, és a természetben önmagától ugyanúgy nem bomlik le belátható időn belül, a hulladékként kezelése körültekintést igényel. De erről egy kicsit később.

PLA szószostálkák l Fotó: Vegware

A PLA népszerűsége a környezetbarát vendéglátásban

 

A PLA méltán lett népszerű alapanyag a környezetbarát vendéglátásban, hiszen amellett, hogy megújuló, növényi anyagokból készül, könnyű, erős, átlátszó, ételekhez is biztonságos, és sokkal kisebb az előállításának az ökolábnyoma, mint a kőolajalapú műanyagoké. 

Jellemzően poharak, pohártetők, elviteles dobozok és doboztetők, salátás tálak készülnek PLA-ból, de ebből készülnek a lebomló kávéspoharak és levestartók vízálló bevonatai, valamint a papírzacskók, dobozok átlátszó “ablakai” is. 

Mi a baj a PLA-val?

A PLA - főként az interneten – megosztó téma lett az elmúlt években. Főleg a hulladékmentes életmód követői fogalmaztak meg számos kritikát ezzel az anyaggal kapcsolatban, kiemelve, hogy a PLA nem bomlik le; háztartási körülmények között nem, csak megfelelő, ipari körülmények között komposztálható, miközben az ipari komposztálás jelenleg nem megoldott; és a legjobb megoldás az egyszer használatos termékek teljes mértékű kiiktatása úgy, hogy saját kulacsot, kávéspoharat, evőeszközt, kosarat, textiltáskát hordunk magunkkal, vagy igénybe vesszük a visszaváltható rendszereket.

Többszor használatos termékekPhoto by Sarah Chai: https://www.pexels.com/photo/crop-unrecognizable-woman-placing-capsicums-in-wicker-basket-in-garden-7262886/Photo by Sarah Chai: https://www.pexels.com/photo/crop-unrecognizable-woman-placing-capsicums-in-wicker-basket-in-garden-7262886/Photo by Sarah Chai: https://www.pexels.com/photo/crop-unrecognizable-woman-placing-capsicums-in-wicker-basket-in-garden-7262886/

Fotó: Sarah Chai l Pexels

Az internetes népítélethez képest némileg árnyaltabb állásfoglalást adott ki néhány civil szervezet:

 „A biológiai úton lebomló műanyagokból készült termékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, azonban ezeket a körforgásos gazdaság rendszerében megfelelő helyen kell kezelni. Miután tipikusan egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk nem megoldott jelenleg, ezért nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára. Első és legfontosabb lépés az egyutas csomagolóanyagok és egyszer használatos termékek csökkentése, valamint tartós, többször használatos alternatívák használata pl. betétdíjas poharak rendezvények esetén, visszaváltható elviteles dobozok a vendéglátásban. Mindemellett, miután bizonyos esetekben nem lehet az egyszer használatos termékeket, eszközöket kikerülni, a komposztálható műanyagok szelektív gyűjtésére és ipari komposztálására megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani, hogy azok valóban környezetkímélő alternatívát jelenthessenek a fosszilis energiahordozókból előállított műanyagokkal szemben. Továbbá különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a biológiailag lebomló műanyagok ne keveredjenek más műanyagokkal, ugyanis rontják a műanyag újrafeldolgozás minőségét, amely többletmunkát és költséget jelent a hulladékgazdálkodók számára.”

Forrás: https://humusz.hu/biomuanyag_allasfoglalas

Habár magánszemélyként mi is igyekszünk kerülni az egyszer használatos termékek használatát és erre bíztatunk téged is, munkánk során azt látjuk, hogy sok esetben – fesztiválokon, vendéglátásban – ez nem megoldható, akár higiéniai-közegészségügyi, akár praktikus okok miatt. A fenti idézet is épp arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyszer használatos termékek az életünk részévé váltak, ma már bizonyos helyzetekben nem is kerülhető el a használatuk. Ha viszont így van, akkor használjuk belőlük a fenntartható alternatívákat, ha megtehetjük.

Azt se felejtsük el, hogy a komposztálható termékek egy folyamatnak, a körkörös gazdaságra való átállásnak a részei, és az, hogy jelenleg még nem teljesen biztosítottak a kör bezárulásának feltételei, nem azt jelenti, hogy a terméknek nincs helye a rendszerben; sokkal inkább a visszaforgatás, a komposztálhatóság feltételeinek megteremtésén kellene fáradoznunk.

A műanyag mint anyag 50-80 éve van velünk, miközben csak legfeljebb egy-két évtizede gondolunk rá problémaként. Ezzel szemben a PLA kutatása és gyártása - annak ellenére, hogy Wallace Corothers, aki egyébként a nejlont is feltalálta, már 1920-ban megalkotta ezt az anyagot - csak a ‘90-es években indult meg, és csak az elmúlt 10-15 (Magyarországon legfeljebb csak 5) évben lett egyre elterjedtebb. A bioműanyagok az évente előállított mintegy 300 millió tonna műanyag körülbelül egy százalékát teszik ki, ugyanakkor egyre nő rájuk a kereslet. Vagyis mondhatjuk, hogy a PLA egy új problémára adott új válasz, amelyhez nem egyik napról a másikra fog kialakulni a megfelelő infrastruktúra.

Ugyanakkor a technológia adott, Magyarországon is van ipari komposztálással foglalkozó cég, amely rendezvényeken már sikerrel helytállt, segítve például a Sziget fesztivál zöldülését. Hasonlóképpen lehetőségük van – egyelőre csak a budapesti – vendéglátós vásárlóinknak, hogy igénybe vegyék a nálunk vásárolt - köztük a PLA alapanyagú - termékek heti rendszerességű visszagyűjtését, amely ezután partnerünk erre szakosodott ipari komposztáló üzemében értékes komposzttá alakul. 

Emellett létezik komposztálógép is, amely 20-2500 literes kapacitással, 3-48 óra közötti ciklusidővel dolgozik. Belerakható lebomló növényi alapú teríték, csomagolóanyag és gasztronómiai hulladék is - igaz, a vegyes használat megnöveli a ciklusidőt. Használata során 4 tárolóedény mennyiségű hulladékból lesz 1 tárolóedény mennyiségű komposzt, amelyet kihelyezés előtt 1:10 arányban földdel kell keverni. Sajnos ez a gép Magyarországon még nem terjedt el (valószínűleg a komposztálással kapcsolatos információk hiánya, valamint borsos ára - kb. 14500 euró - miatt), de külföldön találhatunk jó példákat.

Fontos még megjegyezni, hogy 2023. december 31-től uniós kötelezettség lesz a biológiai hulladék szelektív gyűjtésének biztosítása, így innentől a komposztálható termékek - így a PLA - létjogosultságát, a körkörös gazdaságban betöltött helyét újragondolhatjuk.

A PLA hulladékként való kezelése

A PLA ipari komposztálás során 12 héten belül lebomlik, mivel itt adottak a baktériumokra, nedvességre és hőmérsékletre vonatkozó optimális feltételek. De mi a helyzet, ha nem tud eljutni a komposztálóhoz, mert kidobják? Ha az ipari komposztálás nem megoldott, a PLA anyagokat az általános (kommunális) hulladékokhoz kell kidobni, és nem a szelektív (pl. papír, műanyag) hulladékokhoz. Ebben az esetben vagy szemétégetőbe vagy hulladéklerakó telepre kerül. Az égetés során több energiát termel, mint a papír, a fa vagy az ételmaradék, és nem keletkeznek illékony gázok, illetve kis mennyiségű égéstermék marad. A hulladéklerakóban való elhelyezéskor nem bocsát ki metánt. 

Amint azt korábban említettük, azt, hogy valamely termék milyen hatással van a környezetre, teljes életciklusát elemezve lehet megmondani. Éppen ezért kifejezetten károsnak tartjuk azt az érvelést, hogy “ha úgysem megoldott a komposztálás, minek vegyek lebomlót”? Ilyenkor ugyanis csak az életút végét nézzük, és nem vesszük figyelembe, hogy a PLA-nak a fosszilis műanyaggal szemben rengeteg előnye van:

  • megújuló anyagokból készül;
  • karbonlábnyoma alacsonyabb, mivel a növény szén-dioxidot használ fel a növekedés során;
  • előállításához kevesebb energia szükséges, és ennek során kevesebb üvegházhatású gáz termelődik; továbbá
  • mivel alacsonyabb az olvadáspontja, mint a legtöbb fosszilis műanyagé, formázása kevesebb energiát igényel. 

Fontos azonban megjegyezni, hogy a természetbe, vizekbe kerülve ugyanúgy szennyezőanyag, mint hagyományos műanyag társai! Ezért soha ne dobjuk el, mindig figyeljünk rá, hogy megfelelő helyre kerüljön. 

De honnan tudhatom, hogy PLA-ból készült?

Ahogy már említettük, a PLA terméket nem ugyanoda kell dobni, mint a hagyományos műanyagot. De honnan tudhatjuk, hogy egy termék PLA-ból készült?

Ránézésre nem lehet megmondani, hogy valamely termék nem hagyományos műanyag, hiszen a PLA legfontosabb tulajdonsága, hogy pl. egy hidegitalos pohár vagy elviteles doboz pontosan úgy néz ki, mint a műanyag – átlátszó, rugalmas, vízhatlan. 

Segítségül az szolgálhat, hogy a termék alján a gyártó feltünteti az alapanyaghoz kapcsolódó információkat. Keresd a már jól ismert három nyilat, amelyek egymásba fordulnak vissza, PLA felirattal, vagy közepén a 7-es számmal, amely az egyéb újrahasznosítható műanyagok kategóriáját jelöli.

Forrás: Dylan's Labatory

©Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 International

Hogyan tovább, PLA?

Összefoglalva, a PLA-nak van helye és jövője mind a fenntartható vendéglátásban, mind a körforgásos gazdaságban. Ha PLA terméket vásárolsz a hagyományos helyett, ezzel nem csak abban segítesz, hogy jobban gazdálkodjunk a nem megújuló erőforrásokkal (pl. kőolaj), hanem döntéseddel hozzájárulsz ahhoz, hogy a PLA elterjedtebb legyen és így jobban megérje kialakítani a komposztálásához szükséges infrastruktúrát.

Nyitókép: Vegware


EZ IS ÉRDEKELHET:

A vendéglátásban használatos környezetbarát terítékek jó része, pl. PLA-, cukornád termékek, ipari komposztálást igényel, hogy azután felhasználható legyen komposztanyagnak. Alábbi cikkünkben először tisztázunk néhány alapfogalmat a témával kapcsolatban, majd bemutatjuk, milyen kihívások és megoldások léteznek a környezettudatos vendéglátás terén.

Mit érdemes tudnod a PLA-ról? És a CPLA-ról? Hogyan készül? Milyen előnyei vannak? Hogy lehet komposztálni? Hová kell kidobni?

Neked is feltűnt, hogy annak ellenére, hogy az eldobható műanyag evőeszközöket elvileg 2021-ben betiltották, úton-útfélen lehet még mindig találkozni velük? Mi lehet az oka, hogy a balatoni kifőzdétől a belvárosi salátabárig műanyag kanalat, villát, kést adnak az ételed mellé, sőt, a boltokban is kapható?